Szabó Magda: Az ajtó / Nemzeti Színház -

Udvaros Dorottyának el kellett játszani Szeredás Emerencet.

Az Abigél és a Régimódi történet mellett Az ajtó a legnépszerűbb Szabó Magda-regények közé tartozik, és nemcsak itthon, külföldön is. A másik két regényhez hasonlóan megfilmesítették (Szabó István rendezésében, Helen Mirrennel a főszerepben), díjakat nyert külföldön (például a rangos francia elismerést, a Prix Feminát), bestseller-listákra került az USA-ban, itthon pedig számos színpadi adaptáció készült belőle. Ha a népszerűség okait keressük, az önéletrajziság és az ebből fakadó személyesség, vallomásos jelleg mellett a főszereplő, Szeredás Emerenc alakja lehet a másik magyarázat. Az írónő és a titokzatos, különc házvezetőnő kapcsolatának finom rajza mellett a budai utcácska, e falu a nagyvárosban, és az ott élők élettel, humorral és fájdalommal teli ábrázolása teszi emlékezetessé a regényt.

Udvaros Dorottya és Söptei Andrea / Fotók: Kiss Zoltán / A fotók forrása: gyulaivarszinhaz.hu

A regényolvasó képzeletében megteremti a regényhősöket. Ezért is nehéz a kultikus olvasmányokat adaptálni: olyan színészeket kell találni hozzá, akik meg tudnak felelni ennek a belső mozinak. A Nemzeti Színház előadását önmagában indokolja, hogy Udvaros Dorottyának egyszerűen el kellett játszani Szeredás Emerencet. Minden kendőigazítása, oldalt nézése, kézmozdulata, hangváltása (metszően gúnyosból majdnem kedvesbe, kelletlenből diadalmasba) hiteles. Mindeközben a néző Udvaros Dorottyát is látja: azt, ahogy erre a két órára átadja magát Szeredás Emerencnek.

Szabó Magdát sokszor hallottuk beszélni, láttuk az idős korára is megőrzött szépasszonyságát, és azt, ahogy tudatosan élt ezzel. Ahogy szinte színpadi fellépésként „rendezte meg” az interjúit, nyilvános szerepléseit. Fülünkbe csenghet különleges hanghordozása is. Szabó K. István rendezése rájátszik erre a színpadiasságra és a mű vallomásos jellegére: az írónő nem egyszerűen narrálja a történetet, hanem egy kamerának beszél, talán interjút ad. Söptei Andrea sötét, magas galléros, hátul záródó ruhája (Rátkai Erzsébet jelmeze) is Szabó Magda fényképekről ismert öltözködési stílusát idézi. A színésznő nincs egyszerű helyzetben, hiszen ezt a színpadiasságot kellene megidéznie úgy, hogy játéka ne tűnjön színpadiasnak, és ezt a dilemmát nem mindig sikerül feloldania.

A mű és így az előadás tengelyében a két nő kapcsolata áll, az összes többi szereplő keringő kisbolygóként figyeli a köztük fennálló aktuális konstellációt. Kiemelkedik közülük Szűcs Nelli a nagyhangú, hányaveti Sutu szerepében, és az életével, önmagával meghasonló, lassan magát felemésztő Polettet játszó Gidró Katalin. Rubold Ödön játssza Magda férjét, vagyis Szobotka Tibort, vibrálónak, ingerlékenynek. (Az már az én magánbajom, hogy ez a szerepfelfogás nem illik a személyes Szobotka-képemhez, ezért nem tudok vele menni.)

Kozma András dramaturgnak köszönhetően a színpadi szöveg jól működik, valószínűleg éppen elég a történet megértéséhez azoknak is, akik nem ismerik a regényt, és jól gazdálkodik a szöveg titkaival – hiszen a vallomásosság mellett van a regényben egy „nyomozati” szál is, lépésről lépésre derülnek ki Emerenc titkai.

A rendezés a realizmus és a jelzésszerűség, elemeltség között egyensúlyoz. Ezt mutatja Kiss Beatrix díszlete is az egyetlen zárt, fehér ajtóval, és körülötte a biztonsági beléptető kapuk formájára emlékeztető üres ajtókeretekkel. A fehér, antik cirádás bútorok fel is idéznek egy konkrét lakásbelsőt, de színükkel és azzal, ahogy különböző tereket jelezve játékba hozzák őket, mintha egy konkrét lakótér negatívját is megjelenítenék. Emerenc gyermek- és fiatalkorát, a személyiségét alakító tragédiákat a falra vetített, nem konkrét eseményeket, inkább hangulatokat megjelenítő filmbejátszások jelzik. De Martos Hanga egyetemi hallgató személyében élőben is megjelenik a fiatal Emerenc, a leghatásosabb az a kép, amikor a kezében két elüszkösödött fadarabot tart, miközben megtudjuk, mi történt a kistestvéreivel.

Szűcs Nelli

Jó, hogy a rendezés igyekszik elszakadni a reáliáktól, megmutatni egy elemeltebb síkot is (hiszen Szabó Magda műveiben gyakran ott van a mitológiai szál, ott van Szeredás Emerenc alakjában is), de a játék kicsit ott ragad föld és ég között. Udvaros Dorottya azonban kárpótol ezért a bizonytalanságért.  

Szabó Magda: Az ajtó / Nemzeti Színház

Játsszák: Udvaros Dorottya, Söptei Andrea, Rubold Ödön, Tóth László, Gidró Katalin, Szűcs Nelli, Martos Hanga, Herczegh Péter, Bakos-Kiss Gábor, Varga József.

Jelmez: Rátkai Erzsébet. Díszlet: Kiss Beatrix. Dramaturg: Kozma András. Zeneszerző: Verebes Ernő. Ügyelő: Lovass Ági. Súgó: Kónya Gabi. Rendezőasszisztens: Trimmel Ákos. Rendező: Szabó K. István.

Nemzeti Színház, Gobbi Hilda terem, 2021. szeptember 19.