Bambi / Harlekin Bábszínház

Az állatok testén, a mintákat kirajzoló áttöréseken keresztül szó szerint világít az állat „lelke” – különböző színű lámpácskák adják a fényt, amely kialszik, amikor valaki meghal, hogy fénye az animáció segítségével csillagként éljen tovább.

A magyar gyerekek évtizedeken keresztül két őzikés történettel találkoztak: Fazekas Anna verses meséjével, az Öreg néne őzikéjével és Felix Salten Bambijával. Míg az előbbi a maga egyszerű, happy enddel végződő cselekményével egy kedves tanmese önzetlen segítségről és háláról, a Bambi jóval nagyobb utat jár be, egy komplex életmetafora, amely legalább annyira szól a felnőttekhez, mint a gyerekekhez. Beszél a halálról, elmúlásról is, és belengi valami szomorkás melankólia.

Ehhez képest Egerben, Szűcs Réka rendezésében bábmusicalt készítettek belőle. Élhetnénk a gyanúperrel, hogy a mindent musicalesítünk, mert az jól eladható színházi irányzat nevében, de aki valamennyire ismeri a Harlekin Bábszínház munkáit, biztosra vehette, hogy most sem a könnyebb utat választották, és minőségi munkát adtak ki a kezükből. És aki ebben reménykedett, nem kellett csalódnia.

Sóvári Csaba és Mészáros Pancsa / Fotók: Gál Gábor

Az előadásnak egyébként van előzménye: 2016-ban egyszer már bemutatták, szintén Szűcs Réka rendezésében, a jelenlegi változat azonban a hasonlóságok mellett több ponton eltér a korábbitól. Például abban, hogy a mese narrátora ezúttal nem két énekmondó, hanem egy öreg (élet)fa, így ez lesz Csonka Erzsébet díszletének központi eleme. Fontos vizuális szerepet kapnak az évgyűrűi is, egyszerre érzékeltetve az idő múlását és az élet körkörösségét. A fát Zádori Szilárd személyesíti meg. Tóth Réka Ágnes színpadi átiratában a szöveges narrációt igyekeztek a legszükségesebbre szorítani, az epika ezúttal diszkréten háttérbe húzódik, és átadja a helyét a drámai akcióknak és a daloknak. Salten költői prózájához képest mindössze egy-két közhelyes mondat ütheti meg a fület („minden rossznak vége szakad egyszer”).

A központi szál Bambi felnövés-története, amely beleágyazódik a természet körforgásába, évszakok és generációk váltakozásába. Így jutunk el az első felvonás végére a Mészáros Pancsa által érzékenyen megjelenített anya haláláig és Bambi elárvulásáig. Úgy tűnt, titokban még néhány apuka is törölgette a szemét, hogy aztán a másodikban Bambi herceggé, majd nagy öreggé válása hozza el a feloldást, és mutasson az újabb életkörök felé.

A zene Zádori Szilárd munkája, amely Kovács Adrián hangszerelésében igen jól szól, első hallásra is fülbemászó, hangulatában pontosan követi a történetet, nem él sem a könnyed feloldás, sem a hatásvadászat eszközével. A színész-zeneszerző énekesként is jól teljesít, a társulat pedig bizonyítja, hogy képesek egy ilyen nagyszabású, zenés-mozgásos musical bemutatására is.

Bábinszki Ágnes, Zádori Szilárd, Nánási Ágnes és Bankó Bence

Pedig a bábozás önmagában sem egyszerű feladat, hiszen életnagyságú, többféleképpen mozgatott bábokkal dolgoznak, ötvözve a marionett-technikát a bunrakuval, és a felnőtt őznél a bábba belebújással. (Az egriek különben is előszeretettel és magas színvonalon alkalmazzák a ma már egyre ritkábban látható marionett-technikát.) Különösen jól sikerült az őzek lebegő járásának imitálása. Az állatok testén, a mintákat kirajzoló áttöréseken keresztül szó szerint világít az állat „lelke” – különböző színű lámpácskák adják a fényt, amely kialszik, amikor valaki meghal, hogy fénye az animáció segítségével csillagként éljen tovább. Ez a megoldás sok szép pillanatot teremt, érthető a színezés is (az őzlány rózsaszín fényt kap, Bambi kéket), mégis, a kivetítéssel együtt néha kicsit sok a szín és a fény. Máskor a zöldre és barnára hangolt díszlet és a jelmezek letisztult összképet nyújtanak.

A színészek itt nem bújnak el a bábok mögött, gesztusaikkal, mimikájukkal ők maguk is folyamatosan jelen vannak, sőt, van olyan jelenet, amikor Sóvári Csaba (Bambi) és Bábinszki Ágnes (Faline) a bábok nélkül játsszák el a szerelmi jelenetet, ezzel a rendezői megoldással kitágítva az állatmese világát az emberi felé.  

Sóvári Csaba és Hüse Csaba

A körkörösséget erősíti a keretjáték is, amelyben az előadás elején az erdő lakói Bambi születését várják, a végén pedig már egy új generáció gidáját. Hus Laura, Bankó Bence és Nánási Ágnes humorral tölti meg a keretjátékot, Hüse Csaba pedig az Öreg Herceg megjelenését teszi emlékezetessé. Dányi Viktória koreográfiájával kiegészülve a bábmozgatás és a színészi mozgás harmonikus egységét láthatjuk.

A „félig mese, félig bábmusical” Padlás után ismét egy nagyszabású, igényes bábmusical született Egerben, ami szellemében, gondolatiságában jóval közelebb áll az eredeti műhöz, mint a Walt Disney filmváltozata, felnőttként a könyv újraolvasására ösztönöz, a 7 pluszos korosztálynak pedig a könyv mellett, a film helyett, előtt, mellett bátran ajánlható.

    

Szűcs Réka, Tóth Réka Ágnes, Zádori Szilárd: Bambi

Játsszák: Zádori Szilárd, Sóvári Csaba, Mészáros Pancsa, Bábinszki Ágnes, Hus Laura, Bankó Bence, Hüse Csaba, Krausz Gábor, Nánási Ágnes.

Felix Salten meséje nyomán készült. Író, dramaturg: Tóth Réka Ágnes. Dalszövegek, zeneszerző, korrepetitor: Zádori Szilárd. Díszlet, jelmez, bábtervező: Csonka Erzsébet. Szcenikus: Kaló Attila. Koreográfus: Dányi Viktória. Hangszerelés: Kovács Adrián. Animáció: Bordos László Zsolt. Mastering: Nagy József. Zenei közreműködő: Kocsák Krisztián, Kovács Adrián, Nagy József, Svéd Mátyás, Zádori Szilárd. Világítástervező: Kovács Máté. Hang: Nagy József. Ügyelő, rendezőasszisztens: Soó Gyöngyvér, Ádám Flóra. Rendező: Szűcs Réka.

Harlekin Bábszínház, 2026. április 11.