Kutszegi Csaba: Szívünkben suttog az Úr (totál részegen)
Pécsi Országos Színházi Találkozó, 2017 – 4., befejező rész
…egyszerre tart görbe tükröt és ad biztatást, reményt.
…egyszerre tart görbe tükröt és ad biztatást, reményt.
…éppen egy cseh rendező munkájában figyelhető meg jelenünk magyar színházjelenségének egy sor ellentmondása.
Szembenézni egy nyesttel és a halál napraforgós angyalaival.
Női- és férfilélekről, operettvilágról és a Cooltour cafés olvasás örömeiről.
…avagy megtaláltam a fesztivált, amit haza akarok vinni magammal...
A közös nevező: személyesség, szabadság, itt-lét.
A második nap utolsó előadása viszont olyan igazságokat vág a képünkbe, melyeket utálunk elismerni. Például hogy degenerált szarevők vagyunk.
Kell egy kis idő, amíg ráérez az ember arra a szabadságra, hogy hagyhatja a fenébe a fejtegetést.
A Parental Ctrl-ban egyszerűen elbűvölő, hogy a három előadó keresetlensége, helyenként antiszínházas színjátszása igen színvonalas, néha kifejezetten bravúros előadói (ének)tudással párosul.
…ha már ki kell fogynunk a világból, legalább ilyen előadásokkal vigasztaljuk magunkat.